Régen ismert, hogy a nem megfelelő táplálkozás károsítja az idegrendszer fejlődését. A múlt század közepén fedezték fel phenylketonuriás gyermekeknél, hogy a nem megfelelő táplálás következtében szellemii károsodás alakul ki. Ismert, hogy az alultápláltság, a vashiány esetén károsodik a mentális fejlődés. A táplálkozás és a mentális funkciók közötti kapcsolat lehetősége közismert.
A Genome Medicinefolyóiratban megjelent cikkben kutatók az Alzheimer-kór genetikai hátterének vizsgálatára ezer beteg hat különböző biomarkerének adatait kombinálva több új megállapítást tettek.
Az idősödéssel jelentkező memóriapanaszok megítélése összetett differenciáldiagnosztikai feladatot jelent az ezzel foglalkozó szakemberek számára is. Mikor kóros, és mikor természetes a kognitív teljesítmény romlása? Szükségszerű, hogy memóriaproblémák jelentkezzenek?
Akut Covid-19 során változatos pszichiátriai tünetegyüttesekkel találkozhatunk. Ezek hátterében állhat részben direkt központi idegrendszeri vírusfertőzés, de gyakrabban a betegség indirekt gyulladásos, metabolikus, hipoxiás, paraimmun hatásairól van szó.
A rheumatoid arthritis (RA) szimmetrikus, destruktív, sokízületi gyulladással járó kórkép, ami a népesség kb. 0,5%-át érinti. Ez a kórkép a szerzett dizabilitás leggyakoribb oka az európai országokban, így hazánkban is. Alapvető fontosságú a több tízezer beteg korai diagnosztizálása és a kezelés időben történő elindídása.
A nemzetközi adatok szerint a 65 év feletti emberek 10%-ánál jelentkezik szellemi hanyatlás. A családorvosi gyakorlatban a legfontosabb, hogy a feledékenységről, az ismeretanyag csökkenéséről beszámoló idős páciens vagy hozzátartozó esetén felmerüljön a demencia gyanúja.
Ha egyetlen egészséges növényi olajat kellene megnevezni, a többség valószínűleg az olívaolajat említené. De mitől különleges – ha egyáltalán az – az olívaolaj?